2. MODUL
1. TANEGYSÉG
Az Üzleti Modell Vászon előnyei más üzleti modellekhez képest, hogy gyorsan elkészíthető, tartalmilag bővíthető, rugalmasan alakítható, és ami a legfontosabb, hogy hatékonyan alkalmazható a társadalmi vállalkozásokra is.
A modell megismerését, használatát internetes portálok és videók sokasága segíti, továbbá a vászon ingyenesen letölthető.
Jó példaként említhető aHomoki Varázskert Szociális szövetkezet aki a működésében támaszkodik a BMC modellre. A szövetkezet tevékenysége elsősorban fűszer - és gyógynövények termesztése, illetve kézműves termékek készítése. A szövetkezet műhelyében aszalványokból, szárított gyógynövényekből, természetes alapanyagokból, kézi erővel készülnek különleges teák, fűszerkeverékek, zselék és müzliszeletek.
Ugyan a konzervtermékek (lekvár, szörpök) készítésénél a gyártási feltételek kialakítása kevésbé beruházás igényes, ugyanakkor szükségesek olyan más erőforrások, amelyekkel versenyelőny biztosítható. Lehet egy nagyon kreatív, meglepő ízkombinációkat kidolgozó élelmiszermérnök munkatárs, lehet egy hatékonyabb, gazdaságosabb gyártási technológia, lehet nagyon innovatív csomagolás.
Ugyan a konzervtermékek (lekvár, szörpök) készítésénél a gyártási feltételek kialakítása kevésbé beruházás igényes, ugyanakkor szükségesek olyan más erőforrások, amelyekkel versenyelőny biztosítható. Lehet egy nagyon kreatív, meglepő ízkombinációkat kidolgozó élelmiszermérnök munkatárs, lehet egy hatékonyabb, gazdaságosabb gyártási technológia, lehet nagyon innovatív csomagolás.
A társadalmi vállalkozás fenntarthatósága szempontjából is fontos az igények felmérése, beazonosítása, annak üzleti leképezése. A Homoki Varázskert jellemzően helyi alapanyagok felhasználásával készít adalékmentes egészséges termékeket. Fontos kérdés tehát, hogy KIT szeretnének ezekkel a termékekkel megszólítani, KINEK jelent ez a szempont értéket. Egy városi környezetben élő, átlagos vagy átlagnál magasabb munkajövedelemmel rendelkező, kisgyermeket nevelő családoknak, akik számára fontos a vegyszermentes alapanyagok vásárlása és ehhez megfelelő fizetőképességgel rendelkeznek? Vagy a tudatosan élő vásárlóknak? Amennyiben tudatos vásárlókat szeretnénk megszólítani, számukra egy pláza vagy szupermarket nem jelent megfelelő terepet, viszont, ha nagyvárosban élők az elsődleges célcsoportunk akkor már más logikával kell közelíteni a modell kitöltésekor.
Az igényfelmérés mellett a modell eleme a vevőkkel való kapcsolattartás, amely függ a társadalmi vállalkozás tevékenységétől is. A Homoki Varázskert Szociális Szövetkezet esetében a vevőkkel kialakuló közvetlen kapcsolat különösen a vásárokon jelenik meg. Amennyiben nincs ilyen szolgáltatási lába a vállalkozásnak, akkor az előző esettől eltérő üzleti lépésekben kell gondolkodni.
A vállalkozás fejlődési ütemében javasolt folyamatosan értékelni és aktualizálni a modellt. Például A Homoki Varázskert Szociális Szövetkezet nemcsak a közvetlen munkahelyteremtéssel járul hozzá a célokhoz, hanem közvetett módon is. Hátrányos helyzetű, alacsony iskolázottságú, vagy éppen hajléktalan embereknek miután eredményesen teljesítik a tartósítóipari szakképzést, részükre a társadalmi vállalkozás folyamatos, bejelentett munkaviszonyt biztosít. További 10 család azáltal, hogy gyümölcs-zöldség alapanyag beszállítóvá válik a társadalmi vállalkozás, a társadalmi vállalkozásnak köszönhetően kiegészítő jövedelemre tesz szert. Évek múlva újabb beszállítók integrálásával és a piaci igényekre reagáló termékfejlesztés eredményeképpen a társadalmi vállalkozás már meghatározó foglalkoztatóként járul hozzá a helyi társadalmi problémák megoldásához.
Az üzleti modell rugalmassága kifejezetten előny a pandémia időszakában. A világjárvány egyértelművé tette, hogy a Vászon modellt folyamatosan felül kell vizsgálni. A megváltozott gazdasági, versenytársi környezet és egyéb változók tekintetében a társadalmi vállalkozás egy teljesen más értékajánlattal is kénytelenek előállni, ami egyrészt segíti őket a túlélésben vagy hosszútávon még esetleg magasabb profitot is eredményez. Pl. előtérbe kerültek az egészséget támogató adalékanyagmentes termékek, virágzásnak indult az online kereskedelem.
2. TANEGYSÉG
Bergendóc Szociális Szövetkezet[1]: "Felemelkedés, bukás, újjáélesztés"
A következő esettanulmány Magyarországról származik, ahol a pénzügyi előnyöknek köszönhetően a szociális szövetkezetek[2] dinamikus fejlődése kimutatható. Ezért ne feledjük, hogy bár az esettanulmány bármilyen szociális vállalkozásra nézve tanulságos lehet, az esettanulmány a szociális szövetkezetekre összpontosít.
A Bergendóc Szociális Szövetkezet 2013-ban 9 alapító taggal és 112 ezer Ft jegyzett tőkével (mely a tagok hozzájárulásából jött össze) kezdte meg működését. A cél egy olyan stabilan és önfenntartóan működő̋ szociális szövetkezet létrehozása volt, mely biztos helyi munkahelyeket teremt, és lehetővé́ teszi a környék gazdasági-társadalmi tevekénységeinek összehangolását. Bergendócia egy fantázianév, mely a meséből született, Pusztaszer, Ópusztaszer és Dóc községek összekapcsolásáról szól. A megalakulást követően a szövetkezet közel 47 M Ft pályázati támogatást nyert a Social Renewal Operational Programme hátrányos helyzetű térségeket támogató projektjéből. A pályázati finanszírozás az alábbi lehetőségeket teremtette meg:
- 12 fő foglalkoztatása és képzése,
- helyi termékek feldolgozására alkalmas műhely létrehozása,
- pihenő és bemutatóhely létrehozása turisták részére,
- valamint helyben készült termékek népszerűsítése és értékesítése.
A működés első két évében szinte nem keletkeztek piaci bevételek. Erre való törekvések nem is voltak, mintha a kezdeti kitűzött célt, az önfenntartó működés megvalósítását elfelejtették volna. A mindennapi tevékenységek a pályázati finanszírozásból megvalósuló infrastrukturális fejlesztésekre és rendezvényekre (pl. gyerekek számára ingyenes nyári táborok) koncentrálódtak. A szövetkezet működését tehát teljes egészében támogatásokból finanszírozták, valós (nem a pályázati megvalósítást lefedő) pénzügyi tervük nem volt.
Bevételek és ráfordítások alakulása az első 2 üzleti évben:
|
"Egyszerűsített" bevétel és kiadás mérleg - Bergendóc Szociális Szövetkezet |
||
|
Üzleti év |
1. év (eFt) |
2. év (eFt) |
|
Értékesítés nettó árbevétele |
– |
334 |
|
Pályázati forrásból bevétel |
16 652 |
30 462 |
|
Anyagjellegű ráfordítások |
4 991 |
13 121 |
|
Személyi jellegű ráfordítások |
9 708 |
21 189 |
|
Értékcsökkenés |
76 |
220 |
|
Egyéb ráfordítás |
21 |
111 |
Kis mértékű piaci bevételük ugyan származott 2015-ben, elsősorban a Levendula ünnep megrendezéséből. A pályázati források kiapadása azonban nyilvánvaló volt, ennek ellenére üzleti terv és ennek részeként pénzügyi terv nem készült. Próbálkoztak még további bevétel teremtő tevékenységekkel: pl. helyi gyógynövényekből (kamilla, csipkebogyó, bodza) készítettek termékeket (tea, szörp, szappan, lekvár), illetve a helyi termelőktől felvásárolt tejből különböző ízesítésű kézműves sajtokat állítottak elő.
Miután nem volt piackutatás, nem mérték fel a lehetséges célcsoportokat és igényeiket, így nem találták meg a megfelelő értékesítési csatornákat sem, melynek következtében a jó kezdeményezések a valós piac elérésének hiányában sorra abbamaradtak. Ugyanakkor nem tárgyiasult eredményként vehetjük figyelembe a létrehozott weboldalt, ahol az érdeklődők olvashattak a projektről és tudásmegosztó felületként működött a szociális szövetkezetről és a falusi turizmusról. E mellett Facebook profilt is létrehoztak.
Elmondható, hogy a szövetkezet nem működött vállalkozásként, hiányzott a vállalkozói attitűd és a pénzügyek menedzselése. A piaci tevékenységekből származó bevételek meg sem közelítették az állandó költségek mértékét, nem csoda tehát, ha 2016-ban már nem tudták megtartani a munkatársakat, hiszen nem tudtak miből bért fizetni. Piaci bevételek és pályázati források hiányában megszűnt a foglalkoztatás és ezzel a helyi termékek előállítása is meghiúsult.
Amint tehát a szövetkezet külső finanszírozása befejeződött, felszínre kerültek a piaci alkalmazkodás problémái: a szervezet nem tudott önállóan működő piaci szereplővé válni. A további működési költségeket már egyáltalán nem tudták finanszírozni, így a Bergendóc Szociális Szövetkezet válságba jutott.
Az esettanulmányból kiderül, hogy a jó célok - gazdasági, szociális, valamint a kulturális és közösségszervező tevékenységek- önmagukban nem elegendőek az eredményességhez, semmilyen szociális vállalkozás nem építheti a finanszírozását csupán a támogatásokra. Miután a szövetkezet nem volt képes kialakítani azokat a tevékenységeket, amelyek a piaci működést biztosíthatták volna, a szervezet a következő 2 évet alig élte túl. Ezáltal a településen betöltött társadalmi, gazdasági és szociokulturális szerepe is megszűnt.
2018-ban sikerült újraéleszteni a szövetkezet működését, köszönhetően a sikeres partneri együttműködéseknek és a piaci igényekre való megfelelésnek. A környező települések önkormányzataival pl. Dóc, Balástya, Pusztaszer, és turisztikai attrakcióival Kiskunsági Nemzeti Park, Ópusztaszeri Történelmi Emlékpark, Csillagösvény Labirintus együtt valósítják meg a különböző rendezvényeket, végzik a közösségépítést és szervezik a meséket, a hagyományokat középpontba állító programokat.
[1] Esettanulmány, Kis Krisztián (2017), Researchgate: A szociális szövetkezetek szerepe a vidékfejlesztésben.
[2] A Szociális Szövetkezetekről további információkat találhat a Definíciók utáni oldalon.
4. TANEGYSÉG
A Völgység Kincse Szociális Szövetkezet (Magyarország) a Kisvejkei kajszi termőtájra épülve jött létre. Termelő jellegű szövetkezés, amely átveszi a gazdák termékét további feldolgozásra és lehetőséget ad szakmai továbbképzésre. Több magyar támogatás segítségével egyre szélesebb körben váltak ismertté. A szövetkezet pályázatot nyújtott be marketingtevékenységek támogatására is, amely online és hagyományos csatornákon történő kommunikációs egyaránt tartalmazott. Többek között ennek is köszönhető, hogy megbízást kaptak az iskola gyümölcslé programba, amelyben jelentős mennyiségű, friss terméket biztosítanak a környező oktatási intézményeknek, ezáltal fix, jól tervezhető bevételre tesznek szert és társadalmi célokat is kiszolgálnak.
A helyi alapanyagból tejtermékeket előállító Fruchtus Star Szociális Szövetkezet (Magyarország) esetében az online marketing lehetőségei mellett két fő offline csatornát láthatunk. Egyrészt az általuk üzemeltetett kis falatozóban, amely egyben helyi termék bolt is, rendszeresen csábítanak be új vevőket, turistákat kóstoltatással, amely során közvetlen visszajelzéseket kapnak az általuk forgalmazott árucikkekre vonatkozóan, szélesebb körben megismerik termékeiket és köszönhetően a jó minőségnek általában senki sem távozik vásárlás nélkül. Emellett céljuk volt, hogy megjelenjenek nagyobb üzletek polcain is, amelyet direkt marketing módszerekkel értek el. Közvetlenül megkerestek számukra szimpatikus boltokat, ahol sikerült találkozót egyeztetni, oda rögtök termékeikből is vittek kóstolót. Sikerrel jártak, azóta rendszeres viszonteladójuk lett az egyik nagyobb, megyeszékhelyen üzemelő bolt.