3. MODUL
1. TANEGYSÉG
A megfelelő szervezési készségek hiánya negatívan befolyásolhatja a vállalkozás működését, ami hatványozottan igaz a társadalmi vállalkozásokra, ahol - ideális esetben - egy társadalmi küldetés/ügy és nem a profit áll a középpontban. A profitot könnyű mérni, az erkölcsi, etikai kérdések viszont nem számszerűsíthetők. Ezen nehezen mérhető célok elérése megtévesztheti azokat a vezetőket, akik annyira igyekeznek a vállalkozás társadalmi küldetésére koncentrálni, hogy más fontos szempontokat nem vesznek figyelembe szervezetük működtetésekor. Az alábbi, romániai esettanulmányban a homoródalmási Farm toursim business képviselője a vele készített interjú során a szervezési és vezetői képességek fontosságát emelte ki.
A Sándorék egy kis vállalkozást üzemeltetnek, amely mostanra három családnak garantálja a biztos megélhetést. Három generáció dolgozik együtt napi szinten, ami – belegondolva a köztük lévő generációs különbségekbe - néha nehézséggel jár még a mindennapi életben is, nem beszélve a rendszeres közös munkáról. De Homoródalmáson a szülőföld, a felebarátok és a hivatásuk iránti szeretetük „összetartja” az embereket. Amit sokan nem látnak, az az, hogy sikerük kulcsa a gondos tervezés és a jó szervezőkészség.
A tejet termelő romániai gazdák közül sokan kiszolgáltatottak, mert termékük alacsony ára, amelyet a feldolgozó vállalkozások árszabása erősen befolyásol, az uniós támogatásoktól és a kormánytól is függ. Ez az oka annak, hogy Sándorék úgy döntöttek, hogy saját tejet dolgoznak fel, ami merész vállalás, ha valaki nem tervezi meg kellően az üzleti modellét. Ebben az összefüggésben felértékelődik a szervezési készségek szerepe. Egy ilyen vállalkozás megalapításához mélyreható ismeretekkel kell rendelkezni a tejtermék előállításával kapcsolatban, ismerni kell a helyi viszonyokat és lehetőségeket, valamint meg kell tervezni egy olyan rendszert, amely elegendő nyereséget tud termelni és emellett a kitűzött társadalmi cél is folyamatosan fenntartható. De ami a legfontosabb, nem elég tervezni, meg is kell valósítani azt. Sándorék, miután rájöttek, hogy a tejtermelés nem túl jövedelmező tevékenység, úgy döntöttek, hogy olyan vállalkozást alapítanak, amely nem csak ezzel foglalkozik, hanem fel is dolgozza a tejet és olyan termékeket állít elő, amelyek rövid ellátási láncon keresztül, közvetlenül értékesíthetők a fogyasztóknak. Mindezt úgy, hogy megtartják a vállalkozás családi jellegét, nem alkalmaznak külső munkaerőt, de együttműködnek a helyi termelőkkel és szolgáltatókkal, így támogatva a helyi közösség gazdaságát. A tulajdonosok nyitottak olyan termékek és turisztikai szolgáltatások bevezetésére és folyamatos fejlesztésére, amelyek pozitívan befolyásolják a helyi közösségük növekedését.
Egy ilyen vállalkozás működtetése kiemelkedő szervezési készségeket igényel a pénzügyi és társadalmi célok közötti egyensúly fenntartásához. Ez elsőre lehet, hogy nehéznek hangzik, de nem lehetetlen.
Ami fontos, ismerni kell az összes tényezőt, és át kell látni a folyamatokat.
2. TANEGYSÉG
Cáceres para Comérselo
Az ACTYVA Szövetkezet egy olyan kezdeményezés, amely a termelő, alternatív és szolidáris gazdasági projektek, valamint az ezek közötti és a közvetlen környezetükkel való kapcsolatok létrehozásának elősegítése érdekében jött létre, továbbá célja, hogy helyi szinten újraindítsa a gazdasági folyamatokat Extremadurában.
Az ACTYVA a gazdasági aktiválás hálózatává kívánt válni, minden szinten és minden ágazatban együttműködések kialakítására törekedett, szinergiákat hozott létre, és olyan integrált önmenedzselési modellekben és megoldásokban haladt előre, amelyek jelentős (személyes, társadalmi és környezeti) előnyökkel járnak mind a gazdasági környezet mind a közösség számára.
A Cáceres para Comérselo ennek a szövetkezetnek a projektje, egy 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kezdeményezés, amely szövetkezetként működik, 6-10 éves tapasztalattal rendelkezik a következő ágazatokban: mezőgazdaság, erdészet és halászat, agrár-élelmiszeripar és turizmus, gasztronómia, élelmiszer-kiskereskedelem és konyhaművészet, szórakozás és szabadidő. Étkeztetéssel, élelmiszer előállításával és szolgáltatásával, valamint szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt.
A termékek közvetlenül a Cácereshez lehető legközelebb élő termelőktól, feldolgozóktól származnak, olyan kivételektől eltekintve, mint például a teljes nádcukor. Olyan termelőkről részei a hálózatnak, akik több évnyi tapasztalattal rendelkeznek terményeink előállítása során, kezelése, forgalmazása és a fogyasztókhoz való közvetlen eljuttatása iránt körültekintően járnak el és úgy döntöttek, hogy portfóliójukat egyetlen közös kínálatba csoportosítják, valamint a többi közös feladat elvégzésében hatékonyan részt vesznek, miközben ugyanazt az egységes filozófiát tartják szem előtt.
A szervezet a termékek és szolgáltatások közös tervezését és közös létrehozását és/vagy értékesítését rendszeresen végzi más szervezetekkel, többek között más szociális vállalkozásokkal vagy társadalmi szervezetekkel, helyi/regionális szintű hatóságokkal, mezőgazdasági termelőkkel és élelmiszertermelőkkel, valamint a vendéglátóiparban működő vállalatokkal vagy szervezetekkel, nem kormányzati szervezetekkel, oktatási szervezetekkel.
A fent említett hálózatban kialakított szakmai kapcsolatok és kölcsönhatások az ACTYVA tagjainak fórumokon való részvétele, más partnerekkel való hivatalos találkozók, hálózati rendezvények, illetve a kifejezetten az együttműködés és az innováció érdekében szervezett műhelymunkákon való részvétel révén valósulnak meg. A vállalkozási folyamat közös megvalósítása fontos hajtóereje volt ennek a kezdeményezésnek. Ebben a vonatkozásban az alapító úgy véli, hogy többek között a kollégákkal/barátokkal folytatott információ- és tapasztalatcserének (coaching stb.) köszönhetően szerezte meg ismereteit az üzleti vezetés, a közös alkotás terén.
Rámutat arra, hogy szükség lenne üzletemberek és vállalkozók, szociális vagy egyéb vállalkozók képzésére olyan területeken, mint például a teljes értékláncot figyelembe vevő együttműködési projektek belső irányítása, átfogó megvalósítása. Egyetértenek azzal, hogy a támogató közösség alapvető fontosságú a szociális vállalkozások fenntarthatósága szempontjából, mivel azok nem tudnak önállóan és a közösségüktől elszigetelten működni.
3. TANEGYSÉG
Vidékért Szociális Szövetkezet– Kanálka Manufaktúra
A Vidékért Szociális Szövetkezet Királyhegyesen működik, amely egy 670 fős kis falu Csongrád megyében, a román határ közelében. A szövetkezet helyi alapanyagokból készít kézműves termékeket, amelyeket a "Kanálka krémek" márkanév alatt értékesítenek. Ezek különböző tésztaszószok, hagymalekvárok/chutney-k, zöldségkrémek. A céget egy szegedi jogász-közgazdász testvérpár alapította, eleinte gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, de Királyhegyesen találtak egy bezárt gyárat. Nagyon megtetszett nekik maga a falu, ahol jellemzően kevés a munkahely, sokan a mezőgazdaságból élnek, így érzelmi motivációjuk is volt, szerettek volna segíteni az itt élő embereknek.
A szövetkezet elindításának célja az volt, hogy megújítsa és továbbfejlessze a Kanálka krémeket, munkát teremtsen a helyi lakosoknak, és lehetőséget biztosítson a termelőknek a helyben történő értékesítésre. Emellett fontos számukra a "zöld" gondolkodásmód szem előtt tartása is.
Mit jelent ebben az esetben a ZÖLD megközelítés?
- Minimális hulladék termelése, mivel a zöldségek héja komposztálásra kerül;
- Műanyagmentes eljárások alkalmazása;
- Szezonális zöldségek és gyümölcsök feldolgozása, így csökkentve a hűtőeszközök használatát;
- A Királyhegyes és Budapest közötti közlekedés gyakran telekocsi-szolgáltatással történik, így csökkentve a szövetkezet ökológiai lábnyomát;
- Alkalmazottaik kerékpárral járnak dolgozni Királyhegyesre.
A vállalkozás szövetkezeti formában indult, aminek alapja a tagok közötti együttműködés. Szolgáltatásuk fejlesztése érdekében helyi beszállító partnerekkel dolgoznak együtt. A zöldség- és gyümölcsbeszerzés elsősorban helyi termelőktől történik, és ha a mennyiség nem elegendő, akkor a környező településekről is vásárolnak alapanyagot. Az értékesítésben együttműködnek nagy áruházláncokkal, mint a SPAR, Müller, DM, valamint 70 kisebb állandó partnerrel: kiskereskedőkkel, borozókkal, hentesekkel, csemegeboltokkal. Az értékesítés főként Budapestre és környékére koncentrálódik.
A helyi önkormányzattal való kapcsolattartás is említésre méltó: a falu ügyeibe való bekapcsolódás és a további fejlesztési lehetőségek azonosítása miatt például közös munka folyik egy "Helyi termelői piac" kialakítása érdekében. A helyi iskolával is együttműködnek: a gyerekek meglátogatják a gyárat és különböző kézműves tevékenységeket próbálhatnak ki.
A Kanálka vidéki vállalkozás, annak minden előnyével és hátrányával. A vezetőség Budapesten van, az alapítók is itt élnek, de hetente járnak Királyhegyesre. A céget napi szinten online irányítják, minden információt megosztanak egymással a Google Drive-on, a termelésben és a beszerzésben dolgozók mindent egyszerre látnak, és a Viber csoporton keresztül tartják egymással a kapcsolatot. Jól működő rendszerük van, így mindig minden információt és adatot naprakészen tartanak.
Azonban a zárt kis faluban élő 670 ember és az önkormányzat hozzáállását is a "nem megy!" jellemzi, nagyon pesszimista és szkeptikus a közösség minden új kezdeményezéssel kapcsolatban, nagyon nehéz fejleszteni az együttműködési készséget, megmozgatni az embereket, még a jó célok érdekében is. Egy másik nagy kihívás az állami szervekkel történő pályázati együttműködés, mivel az adminisztráció bonyolult és nehézkes.
A vállalkozás beindítása előtt célszerű előzetesen tapasztalatot szerezni a területen, nagyon reálisan felmérni, hogy mennyire életképes az ötlet, szükség van e rá a piacon, azaz mennyi realitása van az "álomnak". Nem szabad elfelejteni, hogy a profitorientált és a nonprofit megközelítésnek együtt kell jelen lennie egy ilyen szövetkezetben. Nagyon fontos az üzleti hozzáállás és az üzleti tudás, és persze egy jó termék, mert támogatásokból nem lehet vállalkozást építeni.
Fontos a menedzsment, a gazdasági és pénzügyi ismeretek, de az ember ismerete is, pl. a személyiségtipológia segíthet a konfliktusok kezelésében, tárgyalások során, a sikeresebb együttműködésben.
4. TANEGYSÉG
Az alábbi esettanulmány Tim Roberts, az Infectious vállalalat alapítójának vezérigazgatójának történetét mutatja be. Vállalkozóként a kezdeti időszakban nehezen tudta irányítani a feladatait és “önmagát”. Amikor Tim az induló vállalkozásában visszatekintett a napjaira, nagyon csalódott volt önmagában, mert úgy érezte, hogy túl kevés eredményt tud felmutatni az adott napon. Ez nem azt jelenti, hogy fiatal vállalkozóként semmit sem csinált, ám azok a legfontosabb dolgok, amelyekben előre kellett volna lépnie, befejezetlenek maradtak.
Mivel nem volt főnöke, akinek beszámolhatott volna, nem volt munkatársa, akivel együttműködhetett volna, és nem volt csapata sem, amelyet irányíthatott volna, egyedül kellett boldogulnia, és szembe kellett néznie a saját “termelékenységével”.Az olyan zavaró tényezők, mint a blogok, a Facebook és a Twitter nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy eredményei alulmúlják a képességeit. Az idő előrehaladtával Tim kifejlesztette azokat az önmenedzselési praktikákat, amelyek segítettek a fókuszálásban, a feladatok szűrésében és saját maga elszámoltathatóságában. De hogyan is tudott kijutni a produktivitás hiányának hurkából?
Először is listázni kezdett, vagy ahogyan Tim nevezi: elindított egy feladatboxot, vagy postaládát “A feladatboxom az előszobája mindazon feladatoknak, amiket el akarok végezni. Vannak nagy feladatok, kis feladatok, fontos feladatok, jövőbeli feladatok, régi feladatok, új feladatok, munkahelyi feladatok és személyes feladatok. Ez egy óriási lista, mert minden feladat belekerül - mondja Tim.” Ez volt tehát az önmenedzselés első lépése. Egyszerűen átgondolta a fejében lévő összes elintézendő dolgot, és felírta egy listára.
Tim ma már úgy kezdi a napot, hogy listázza az összes feladatát, azért hogy tisztán lássa, mit kell az adott napon elvégeznie. Megnyitja az e-mailjét, és beazonosítja azokat a dolgokat, amelyeket még aznap el akar végezni. Ezek az ún. "ma-lista" boxba kerülnek, mint a sürgősnek és fontosnak jelölt feladatok. Fontos, hogy meggyőződjünk arról, hogy a “ma-lista” reális, a kevesebb több elve alapján. Ezután következik a feladatok rangsorolása és a sorrend meghatározása. Tim szerint ez a folyamat legfontosabb része. “Valójában abba a sorrendbe teszem a feladatokat, amelyik sorrendben el fogom végezni őket.” Tim tehát egy ún. útitervet készít a napra, hiszen fontos, hogy tudjuk, hogy hogyan is fog kinézni a napunk. Tim úgy tapasztalta, hogy az eredménytelenség az egyik feladat elvégzése és a másik megkezdése közötti időközökben “bukkan fel”. Ebben a résben ugyanis elterelődik a figyelmünk, és ha nincs útitervünk, akkor elkerüljük a “nem szeretem” feladatok elvégzését, és ezzel elrontjuk a dolgokat. Az tanácsolja: “Ha korán végzel a mai listáddal, egyszerűen menj vissza a postaládádba, és adj hozzá még néhányat! Az összes feladat elvégzése hozzásegít ahhoz, hogy javuljon a munkamorálod.”
5. TANEGYSÉG
A SAGA projekt által azonosított esettanulmányok egyike sem számolt be arról, hogy konkrét társadalmi hatásmérési eszközt vagy módszert használt volna. Ennek ellenére több tanulmány is foglalkozik a szociális vállalkozások által elért konkrét hatásokkal. A legtöbb szociális vállalkozás a munkahelyteremtést vagy a szervezetnél dolgozók számára biztosított előnyöket tekinti társadalmi hatásnak, mint például az alábbi szociális vállalkozások:
A szövetkezeti szellemiségnek megfelelően a magyarországi Völgység Kincse Szociális Szövetkezet tagjai, akik részt vesznek a feldolgozó üzem termelési tevékenységében, rendszeres fizetést kapnak. Ezen túlmenően biztos, rendszeres jövedelemhez jutnak, mivel önfoglalkoztatóként is tevékenykednek. Ugyanakkor a térség gyümölcstermelői az üzem feldolgozási tevékenységén keresztül kiegészítő értékesítési lehetőséghez jutnak. A szövetkezet a gazdasági tevékenységén túlmenően - anyagi lehetőségeinek függvényében és az elsődleges célok elérésének veszélyeztetése nélkül - szociális juttatásokat is nyújt tagjainak, valamint támogatja a tagok kulturális, oktatási, közművelődési és sporttevékenységét.
A magyarországi Fructus Start Tejtermék Szociális Szövetkezet arról számol be, hogy 5-6 olyan embernek teremtett munkát, akik az állami foglalkoztatási rendszerekből kerültek át.
A szintén magyarországi Márokért Szociális Szövetkezet a "FÓKUSZ" pályázat segítségével 5 főt foglalkoztatott három évre. Sajnos a vegyesbolton keresztül keletkezett bevétel ellenére a szövetkezet nem tudott elegendő jövedelmet előteremteni a további foglalkoztatáshoz.
A bolgár Szociális Teaház 16 év feletti fiatalokat foglalkoztat, akiket szakemberek képeznek ki annak érdekében, hogy olyan munkaszokásokat sajátítsanak el, amelyek segítenek nekik abban, hogy a programból való kilépés után versenyképesek legyenek a munkaerőpiacon. Mindegyiküknek személyes mentora van, aki gondoskodik a fiatal személyes fejlődéséről. E tevékenység hatása nyomon követhető a programjukat sikeresen megvalósító, szakmát szerzett fiatalok körében - több mint 50%-uk megtalálja az útját, és teljesen önálló, tisztességes életet él.
A bolgár SunFarm tábor pozitív környezeti hatásról számol be, együttműködik a Bolgár Madárvédelmi Társasággal - szakértőiket használja fel idegenvezetőként és oktatóként -, és együttműködik Stambolovo önkormányzatával a faluban található konténerek tisztításában.
A bolgár Maria´s World alapítvány az étkeztetési szolgáltatásokból származó bevételeket az értelmi fogyatékossággal élők szakképzésére fordítja, és támogatja a nyílt munkaerőpiacon való munkakezdésüket.
Számos példa létezik azonban olyan szociális vállalkozásokról, amelyek egy adott módszert vagy eszközt alkalmaznak a társadalomra gyakorolt hatásuk mérésére. Az eszközök és módszerek kiválasztása alapján ebben a leckében a következő példák tekinthetők relevánsnak:
A Discovering hands (Felfedező kezek) egy társadalmi vállalkozás, amelyet hivatalosan 2012-ben alapított Dr. Frank Hoffmann nőgyógyász. Azzal a problémával szemben kezdett küzdeni, hogy Németországban a 40 és 44 év közötti nők körében a mellrák a leggyakoribb halálozási ok. Látássérült nőket képez ki és vet be, akik magasan fejlett érzékszervi képességeik segítségével képesek felismerni a mellrák korai jeleit. Ezeket az úgynevezett "orvosi tapintásvizsgálókat" (MTE) a fogyatékkal élők számára létrehozott szakképzési központokban képzik ki, és az orvosi rendelőkben végeznek mellvizsgálatokat. A Discovering hands 2012-ben vezette be először a társadalmi hatásról szóló jelentést, amely az ebben a leckében ismertetett GECES-szabványon alapul. A jelentés először a mellrák megelőzésének és felismerésének németországi kontextusát, a szervezet megközelítését és működési módját, a célcsoportokat, a lehetőségeiket, az interakcióikat és a lehetséges bevételi hozzájárulásaikat ismerteti. http://www.discovering-hands.de/start/english-version.html.
A MillRace IT (Egyesült Királyság) fejlett informatikai helyszíni képzést nyújt, és mentális problémákkal küzdő embereket tanít számítógépek felújítására, karbantartására, szervizelésére és építésére. A cél az, hogy hidat képezzenek a foglalkoztatás felé. A MillRace IT határozott környezetvédelmi küldetése, hogy újrahasznosítja a számítógépes berendezéseket, és megakadályozza, hogy azok a hulladéklerakókba kerüljenek. A szervezetek 2005-ben az ebben a leckében ismertetett SROI-módszert alkalmazták. Az ő példájuk azt mutatja, hogy minden egyes befektetett 1 font után évente 7,40 font társadalmi érték keletkezik a társadalom számára a csökkentett egészségügyi költségek, a csökkentett ellátási költségek és a beszedett adók növekedése formájában. Az elemzésben azonban számos egyéb haszon is szerepel, például a mentális betegségből felépülők önbizalmának növekedése, amely nem szerepel az elemzésben. https://socialvalueuk.org/wp-content/uploads/2016/03/MillRace%20IT%20SROI%20case%20study%202005.pdf
6. TANEGYSÉG
Az idő és erőforrások menedzselése mindenki életében jelen van a mindennapi tevékenységek során, hiszen számos időpontot kell betartanunk, eseményeken jelenünk meg, háztartást vezetünk, dolgozni járunk, szabadidős tevékenységeket végzünk, és még sorolhatnánk. Ahhoz, hogy mindenhova időben megérkezzünk és lehetőleg csak a nap végére fáradjunk el, be kell osztani időnket és energiánkat.
A hatékony idő és erőforrás menedzsment a munkánk, üzletünk vezetése során még kiemelkedőbb fontosságú, hiszen ezek a tevékenységek csak napunk egy szeletét ölelik fel, viszont ha ezzel megcsúszunk, akkor az a többi, szabadidős, magánéleti tevékenységre is rányomja bélyegét. Az alábbi példa egy időmenedzsmenthez kapcsolódó esetet mutat be, amelynek áttekintése hasznos információkat ad a lecke megértéséhez:
András több hónap mérlegelés után úgy dönt, hogy üzleti ötletét szeretné kipróbálni a valóságban is és 2 barátjával közösen szociális vállalkozást alapítanak. A szervezet megkezdi működését, teljesítik megrendeléseiket a kitűzött társadalmi célok figyelembe vételével. Ahogy azonban termékeik iránti kereslet növekszik, András azt érzi, hogy egyre kevésbé hatékony a munkavégzése, a feladatok halmozódnak, nincs ideje a családjára, állandóan csörög a telefonja. Elhatározza, hogy segítséget kér a hatékonyabb időbeosztás megtalálása érdekében egy, a témában jártas ismerősétől, aki az alábbi problémákat azonosítja:
- András nem tud huzamosabb ideig egy feladatra koncentrálni, mert a számos bejövő hívás állandóan kizökkenti,
- Fókuszálatlan, zavaró körülmények között nem, vagy csak többszörös energia befektetéssel lehet hatékonyan dolgozni,
- A túlórák megjelenése és a szabadidős tevékenységek háttérbe szorulása egyre jelentősebb fáradtságot eredményez, ami szintén nehezíti a koncentrációt,
- Otthon a családot kell előtérbe helyezni és nem a munkát, mivel a stabil, támogató háttér hosszú távon elengedhetetlen,
- Nem szabad egy adott napot túltervezni, az időbeosztás elkészítése során reális célokat kell kitűzni magunk elé.
András megfogadva a javaslatokat elkezdett más szempontok alapján időbeosztást készíteni és rájött arra is, hogy vannak olyan feladatok, amelyekkel nem neki kell közvetlenül foglalkoznia, hanem delegálhatók. A vállalkozás többi tagjával egyetértésben felvettek egy titkárnőt, aki a napi telefonokat bonyolítja és segít kollégáinak azokban a tevékenységekben, amelyeket ő is hatékonyan el tud látni.