Az eredménykimutatás és a cashflow tervezéséhez a világban legtöbbek által alkalmazott angolszász pénzügyi elszámolási gyakorlatot fogjuk bemutatni, ugyanis a magyar számviteli törvényeknek megfelelő pénzügyi kimutatások önmagukban nem adnak eléggé széleskörű betekintést a bevételek és kiadások természetének megértéséhez. Amennyiben a magyar törvényeknek megfelelő gyakorlati segítségre lenne szüksége Laáb Ágnes (2017) Számviteli ismeretek - érthetően, szórakoztatóan c. könyvét ajánljuk figyelmébe.
Az eredménykimutatás összeállításkor általában egy év bevételeit és kiadásait összegezzük, ezt megtehetjük visszamenőleg ― egy üzleti év elteltével ―, vagy előrevetíthetjük korábbi évek értékeiből és/vagy mások tapasztalata alapján becsült adatokból. Természetesen a kezdeti években nem rendelkezünk saját adatokkal, de mindenképpen meg kell tudnunk állapítani, hogy egyáltalán pénzügyileg kifizetődővé válik vállalkozásunk akár mások, akár saját magunk által becsült paraméterek segítségével. Nem gond, ha nincsenek tűpontos adataink, az idő előrehaladtával egyre jobb és jobb terveket tudunk majd összeállítani.
A kimutatásokban „kiadások” vagy „költségek” elnevezés helyet „ráfordítások”, „jövedelem” helyett pedig a „bevételek” kifejezéseket használjuk. Minden vállalat tevékenységétől függően, eltérő tételeket jeleníthet meg pénzügyi tervek készítésénél a különböző gazdasági események felsorolásánál, a következő táblázat csupán egy példa a sok közül. Továbbá, ahogy már korábban említettük a számviteli törvények országonként eltérnek, ami szintén befolyásolja a kimutatások formai és tartalmi követelményeit.
| Eredménykimutatás (éves előrejelzés) | ||
|
Bevételek |
€ |
€ |
| Értékesítés nettó árbevétele | 100 000 | |
| Nyitó készlet | 4 000 | |
| Vásárolt készlet | 42 000 | |
| 46 000 | ||
| Záró készlet | 6 000 | |
| Eladott áru bekerülési értéke | 40 000 | |
| Egyéb vátható bevétel | ||
| Kapott bérleti díj | 3 000 | |
| Bruttó eredmény | 63 000 | |
| Ráfordítások | ||
| Személyi jellegű ráfordítások | 25500 | |
| Bérleti díj | 3700 | |
| Közmű díjak | 750 | |
| Hirdetések | 2800 | |
| Karbantartási díjak | 1200 | |
| Biztosítás | 400 | |
| Szaktanácsadási díj | 300 | |
| Banki hitel visszafizetés | 2600 | |
| Értékcsökkenés (amortizáció) | 1500 | |
| Telekommunikációs díjak | 700 | |
| Utazás | 1750 | |
| Adomány | 1000 | |
| Összesen | 42 200 | |
| Nettó Profit/Veszteség | 20 800 | |
| Elnyert pályázati támogatás | 1 000 | |
| Időszaki nyereség | 21 800 | |
A fenti példában miután a vállalat 20 800 € nettó eredményéhez hozzáadjuk az elnyert támogatást, megkapjuk a 21 000 € időszaki nyereséget. Kétféle eredményt különböztetünk meg: bruttó eredmény és nettó profit ― működési/üzemi eredmény. A bruttó eredmény a közvetlen ráfordításokat ― változó költségek ― és bevételeket tartalmazza, míg a nettó eredmény az állandó költségeket is tartalmazza. A különbségtétel teljes értelmét akkor nyeri el, amikor további elemzéseket készítünk, vagy az adóalapot ― amiből levonják az adót ― szeretnénk meghatározni, melyet a nettó profit értékéből számítanak ki.
Az eredmény számításához érdemes az első 3 évet figyelembe venni, sokszor ennyi idő szükséges a fedezeti pont eléréséhez. Ha legkésőbb a harmadik év végére nem érünk legalább a fedezeti pont közelébe, meg kell fontolnunk, hogy megéri-e belekezdeni/folytatni az üzleti tevékenységet.