Lecke - Finanszírozási lehetőségek és Stakeholderek

Pénzügyi lehetőségek terén a szociális vállalatok bizonyos előnyöket élveznek a hagyományos profitorientált szektorral szemben ― adományok, támogatási programok stb. Ellenben, ahogy már korábban említettük magas kockázatokkal jár, ha túlságosan is ezekre támaszkodunk, valamint gátat szabhatnak tevékenységeink kiterjesztésének, emiatt gondosan kell megterveznünk a vállalat pénzügyi hátterét. Mindemelett különböző források igénybevételével többlet kötelezettségeink keletkezhetnek a stakeholderek ― érintettek ― felé.

Legismertebb pénzügyi lehetőségek:

Külső- és belső erőforrásaink megkülönböztetésére van szükség a pénzügyi kitettség méréséhez és az érintettek vizsgálatához. Banki hitelre, jelzálogra, személyi hitelre, vagy lízing szolgáltatásra benyújtott kérelmünket a hitelező elutasíthatja túlzott mértékű kitettségre hivatkozva. Minél inkább belső forrásokat használunk a kiadásaink fedezésére, annál inkább a mi kezünkben van az irányítás, azaz csökkentjük pénzügyi kitettségünket. Viszont, ha mindenképpen külső segítségre szorulunk, akkor eszközök széles tárháza áll rendelkezésünkre, cserébe többlet költségeink keletkezhetnek és kitettségünk növekszik.

Kétféleképpen lehet tulajdont szerezni egy vállalkozásban: tulajdonosi tőke (jegyzettőke) növelésével vagy részvények vásárlásával ― a kölcsönök, hitelek, kötvények közvetett befektetések, ezeket később tárgyaljuk. Szociális vállalkozások esetében a pénzügyi erőforrások közül az egyik legmeghatározóbb az alapítók/tulajdonosok által a szervezet rendelkezésére bocsátott tőke, ami hosszútávon is megalapozhatja a működés feltételeit. Amennyiben egy vállalkozás teljesítménye sikeresnek bizonyul, tulajdonosok vagy újabb befektetők növelhetik a tulajdonosi hányadukat a további erőforrással ellátva a vállalatot. Részvények kibocsátása^[1] egy bonyolultabb folyamat, mely során hosszútávon tehetünk szert jelentős pénzügyi erőforrásra, azonban számolnunk kell a részvény árak változékonyságával, főleg ha nem zártkörűen bocsátjuk ki azokat ― nyíltkörű kibocsátás: tőzsdei részvényértékesítés.

Szociális célú tevékenységek kapcsán általában nem lehet kizárólag a felhalmozott nyereségre ― eredménytartalék ― támaszkodni. Egy termék vagy szolgáltatás értékesítésével eredményre tehetünk szert az évek során, így csökkenthetjük kiszolgáltatottságunkat az állami támogatások, felajánlások, pénzáramával szemben. Azonban ne feledjük, hogy egy szociális vállalkozás bevételeinek előre meghatározott célja és helye van: a küldetésében azonosított szociális ügy szolgálata.

Legkézenfekvőbb erőforrás növelési módszernek számít tartozásaink növelése, követeléseink csökkentése, valamint folyószámlahitel felvétele. A folyószámlahitel mértékét a bankkal kötött folyószámla szerződésben meghatározott keretek szabják meg, azon belül pedig mi magunk dönthetjük el, mennyire hagyjuk nulla alá csökkenni a számlánk egyenlegét ― ügyeljünk a lehetséges magas kamatokra. Tartozásaink növelése nagyban függ az üzleti környezettől, beszállítóink bizalmától, a vállalkozásunkról kialakult véleménytől. A beszállítók, alvállalkozók stb. számára gyanúsnak tűnhet, ha hirtelen későbbre tesszük a fizetések idejét, ezért amennyiben lehetséges nyíltan tárgyaljunk az érintettekkel. Mindemellett sosem árt, ha vevőink, ügyfeleink hamarabb rendezik tartozásaikat ― követelések hamarabb befolynak, csökkennek― mely szintén a kapcsolatok természetétől függ.

A második leggyakoribb pénzügyi lehetőség szociális vállalkozók számára támogatások, felajánlások becsatornázása. Felajánlások érkezhetnek magánszemélyektől, alapítványoktól, szponzoroktól, más szociális szervezetektől, spontaneitásukból kifolyólag a költségvetés tervezésekor nem számolhatunk velük biztosan addig amíg valóban befolytak. Támogatások, pályázati pénzek már jóval kiszámíthatóbbak mivel egy állami és/vagy nemzetközi pályázati rendszer, valamint jogi környezet biztosítja átláthatóságukat, stabilitásukat. Előfordulhat, hogy az első években a pályázati források mellett nincs jelentős pénzügyi alternatíva. Azonban, huzamosabb ideig semmiképpen se támaszkodjunk kizárólag ezekre, különben függővé válhatunk, gátolva vállalkozásunkat a további növekedésben. Alább pár példát soroltunk fel az EU 2021-2027-es költségvetési ciklusában meghirdettet támogatási alapokból, melyekben pályázati lehetőségek nyílnak szociális vállalkozók számára:

• Európai Szociális Alap Plusz (ESF+)^[2]
• ESF Social Innovation+ (csak angol nyelven elérhető)^[3]
• Európai Regionális Fejlesztési Alap (csak angol nyelven elérhető)^[4]
• EU Regionális politika^[5] - irányelvek, szabályzatok, településfejlesztés - országspecifikus keresés

A pályázati támogatások sokszor késleltetve kerülnek folyósításra hivatali procedúrák, valamint ha a pályázat utófinanszírozott ― az adott célra, feladatra elkért támogatást (vagy egy részét) csak teljesítés után küldik meg a kedvezményezettnek. Az így keletkező cashflow deficit finanszírozására találták ki az áthidaló hiteleket. Így egy viszonylag kis kamatköltségű, középtávú hitellel könnyen előfinanszírozottá fordítható egy támogatás. Indulótőke-, működőtőke/forgóeszköz-, és befektetési tőke közép- és hosszútávú hitelekkel is találkozhatunk, melyek vagy hosszabb ideig fennálló pénzhiányt ellensúlyoznak, vagy egy nagyobb volumenű fejlesztést tesznek lehetővé.

A bevételi források megoszlása

Az alábbi táblázatban a szociális szövetkezetek által kihasználható erőforrásokat jelenítettük meg, ugyanis Magyarországon ez a leggyakoribb szociális vállalkozási forma.

„Stakeholderek”: Kiket érinthet a vállalkozásom?

Pénzügyi döntéseinkkel együtt kiválasztunk olyan egyéneket, csoportokat, szervezeteket, akik így vagy úgy érdekeltek vagy érintettek vállalatunk működésében. Stakeholder lehet bárki, akire hatással van-, vagy aki hatással van szervezetünk működése, munkánk eredménye.

A fenti ábra négy csoportja osztja az érintettek körét, mely segíthet azok kezelésében. A minimális erőbefektetést ― Monitorozás ― és a lehető legtöbb figyelmet igénylő ― Kiemelt ― érintettek mellett, ki kell Elégíteni a piaci erejüknél, vagy szervezeti befolyásuknál fogva meghatározó szereplőket, valamint azokat is Tájékoztatni kell rendszeresen kiknek jelentős érdekeik fűződnek a vállalat jó/rossz működéséhez.^[1]

Érdemes újabb kategóriákat alkotni a stakeholderek elemzéséhez, hogy jobban meg tudjuk határozni, hogy milyen kötelezettségeink lehetnek feléjük, és hogy milyen viselkedésre számíthatunk tőlük:

• Elsődleges Stakeholderek azok, kiknek lényegi érdekeltségük van a szervezetben. Szokás célközönségnek, vagy belső ügyfélkörnek nevezni őket ― tagok, önkéntesek, kiemelt üzleti partnerek.
• Másodlagos Stakeholderek legtöbbször egyfajta „hídemberként” funkcionálnak a vállalat és az elsődleges érintettek között ― bankok, beszállítók, hálózati partnerek, magán- és állami szektor szereplői, versenytársak.
• Harmadlagos Stakeholderek számossága nagyban függ a vállalat kiterjedtségétől. A különböző pénzintézetektől kezdve a külső tanácsadókon át az egyszeri beszállítókon át többeket lehet idesorolni.

Összefoglaló:

A sikeres működéshez egy szociális vállalkozó számára is elengedhetetlen az Üzleti Terv elkészítése. Miután megtaláltuk azt a küldetésünknek megfelelő piaci rést, minden kihívást, akadályt próbáljunk meg költség formájában értelmezni. Azonban, ne tántorítson el minket, ha az kezdeti években veszteségekre kell számítanunk, ugyanis a befektetés mindig megelőzi a bevételt, és időbe telhet, amíg profitábilis lesz vállalkozásunk. A stakeholderek igényeinek kielégítéséhez ennek bizonyítására lesz szükségünk, amit legjobban egy jól átgondolt költségvetési tervvel, és pénzügyi kimutatásokkal tudunk alátámasztani. Ne feledje, egy szociális szervezetnek mindig több lehetősége van források bevonására ― pályázatok, felajánlások, kedvező hitelek stb. ― mint egy hagyományos profitorientált vállalkozásnak.

^[1] További információ: Mind Tools

^[1] Továbbiak: Share capital (Wikipédia) és Investopedia

^[2] Európai Szociális Alap Plusz (ESF+)

^[3] ESF Social Innovation+ | European Social Fund Plusa legfrisebb felhívás itt

^[4] Európai Regionális Fejlesztési Alap (csak angol nyelven elérhető)

^[5] Inforegio – Az EU regionális politikája - Regionális politika - Európai Bizottság (europa.eu)