Lecke

Nincs olyan társadalmi vállalkozás, amely teljesen önállóan, külső érdekelt felek - különböző partnerek, szolgáltatók, állami szervek stb. - bevonása nélkül működne. A problémás vagy fejlesztendő területek esetén az érdekelt felek aktivizálása kulcsfontosságú nemcsak egy szociális vállalkozás, hanem bármely létező vállalkozás megfelelő működéséhez, mivel még a "tápláléklánc csúcsán" lévő szervezetek sem bízhatnak hosszú ideig a szerencséjükben vagy a sikerükben anélkül, hogy elérnének egy olyan pontot, amikor egyszerűen kifogynak az innovatív ötletekből. Ekkor az a kérdés merül fel, hogy miként lehet sikeresen áthidalni a nehézségeket és új termékeket/szolgáltatásokat létrehozni az ügyfelek igényeinek kielégítése érdekében. Itt jöhet szóba az a megoldás, amit úgy hívnak: közös alkotás, közös tervezés és közös munka.

Co-creation (közös értékalkotás)

A közös alkotás egy olyan módszer, amelyet olyan érdekeltek széles körének bevonására használnak, akiket normális esetben soha nem vennének részt a munkafolyamatban, beleértve az ügyfeleket is, akik a legfontosabbak egy vállalkozás számára. Azok a személyek vagy szervezetek, akikkel közösen alkothat, a gazdasági élet különböző szereplői lehetnek, közös jellemzőjük, hogy mindegyikük hozzáadott értéket ad az innovációs folyamatba, biztosítva, hogy a végtermékek vagy a nyújtott szolgáltatások szorosan igazodjanak a végső felhasználók, a célcsoport igényeihez.

De mi a "közös alkotás" hivatalos definíciója? Nincs egyetemes, de a legegyszerűbben fogalmazva olyan helyzetet jelent, amelyben a vállalkozások külső szereplőket (beszállítók, partnerek, ügyfelek, különböző állami szervek és politikai döntéshozók stb.) vonnak be az ötletelési és fejlesztési folyamatokba. Az egész "co-creation" gondolat nem új, de magát a kifejezést egy, a 2000-es években megjelent "Harvard Business Review" cikk tette népszerűvé, amelyben a szerzők a vállalkozás és a vevők közötti kapcsolatra helyezték a hangsúlyt. A közös alkotás különösen azért nagyon hasznos, mert sok szervezet szigorúan belső ügyként kezeli az új termékek vagy szolgáltatások fejlesztését, ami korlátozza annak lehetőségét, hogy bizonyos dolgokat más szemszögből lássanak, és valódi visszajelzést kapjanak a célcsoporttól. A közös alkotás segíti a vállalkozásokat abban, hogy együttműködjenek és új, innovatív, friss ötleteket kapjanak, kilépjenek a komfortzónájukból, és könnyebben válaszhoz jussanak olyan kérdésekre, amelyeket belső erőforrásokkal nem tudnak megoldani. Az egész co-creation folyamat fő célja, hogy a meglévő problémákat új és friss szemszögből lássák, és a feltárt lehetőségek alapján jobb termékeket és szolgáltatásokat hozzanak létre.

Hogyan működik a közös alkotási folyamat a való életben?

A vállalkozások különböző módon vonhatnak be külső szereplőket (beszállítók, partnerek, ügyfelek, különböző állami szervek és politikai döntéshozók stb.), és vehetnek részt az együttalkotási folyamatban, úgy, hogy ezeket a szereplőket is bevonják az ötletelési és fejlesztési folyamatokba. Mindez megvalósítható olyan kutatási és fejlesztési technikákkal, mint például a felmérések és fókuszcsoportok lefolytatása egy adott vállalkozás célcsoportja körében, arra törekedve, hogy többet tudjanak meg a preferenciáikról és arról, hogy mit változtatnának meg az adott vállalkozás jelenlegi működési módján. Az ügyfelekkel való együttműködésnek ezek a "régimódi" formái tipikus példái az együttalkotási folyamatnak, mivel a vállalkozás és az ügyfelek bevonásával zajlik. Természetesen az informatika fejlődésével számos más mód van arra, hogy a különböző érdekelt felek részt vegyenek a folyamatban, például különböző szoftverek, internetes fórumok, közösségi média stb. révén, amelyek lehetővé teszik, hogy a közös alkotási folyamat a fejlesztési folyamat minden szakaszában - a kezdeti ötlet értékelésétől a létrehozott termék vagy szolgáltatás felülvizsgálatán át a piaci megvalósításig - megtörténjen. Amit érdemes megjegyezni az az a tény, hogy ha a közös alkotási folyamatban részt vevő ügyfelek vagy beszállítók úgy érzik, hogy a véleményüket meghallgatják, akkor vélhetően jobban elköteleződnek a vállalkozás mellett.

Milyen előnyei vannak a hatékony közös alkotási folyamatnak?

Az közös alkotási folyamat hatékonysága a résztvevő szereplők elégedettségi szintjével mérhető. Egy jól strukturált folyamat hozzáadott értéket jelent az üzlet, a vállalat, a társadalmi vállalkozás stb. vezetésének valamennyi folyamatában. A következő bekezdésekben bővebben kifejtjük, hogy a közös alkotási folyamat milyen módokon hozhat létre értéket:

• Jobb termékek és szolgáltatások tervezése és fejlesztése az ügyfelek igényei alapján: Valószínűleg a közös alkotási folyamatban való részvétel legmeghatározóbb értéke az, hogy valami újat hozhatunk létre. Nem létezik olyan vállalkozás, amely annyira egyedi lenne, hogy olyan termékeket és szolgáltatásokat kínáljon, amelyekre versenytársai nem képesek. Az új fejlesztések, innovatív ötletek kidolgozásában gyakran ugyanazok a személyek vesznek részt, ugyanazzal a gondolkodásmóddal. A közös alkotás lehetővé teszi az új nézőpontok feltárását és még azt sem kell megjósolni, hogy mik a végfelhasználók preferenciái, mivel a folyamatnak ők maguk is részesei és közvetlenül tőlük tudhatjuk meg igényeiket, ezáltal olyan új termékeket és szolgáltatásokat dobhatunk piacra, amelyek 100%-ban az ő gondolkodásmódjukat tükrözik.

• A pénzügyi teljesítmény javítása: A közös alkotási folyamat egyszerre takaríthat meg forrásokat és segíthet a bevételek növelésében. Csökkenti a kutatásra és marketingre fordított költségeket, mivel közvetlen hozzáférést biztosít a célcsoporthoz, szorosan együttműködik velük, és rendszeresen ad visszajelzéseket anélkül, hogy az ilyen típusú szolgáltatásokba külön be kellene fektetni. A potenciális ügyfeleinek véleménye lehetőséget ad arra, hogy úgy tervezzen meg vagy finomítson egy terméket vagy szolgáltatást, hogy az minél több végfelhasználó igényét kielégítse, növelve ezzel az értékesítésből származó bevételeket.

• Innovatív és váratlan ötletek: A vállalkozás munkatársai olyan szakemberek és szakértők, akik speciális tudással, tapasztalattal rendelkeznek egy adott témakört illetően. Ez természetesen így hatékony, de amikor új és innovatív ötletek kigondolásáról beszélünk, nagy az esélye annak, hogy ez a csapat nem fog remekelni ebben a feladatban, mivel továbbra is úgy gondolkodnak, ahogyan a munkájukat végzik. A közös alkotási folyamat segít, mivel új szereplőket biztosít a feladathoz. Egyáltalán nem szükséges, hogy olyan személyeket vonjon be, akiket a jövőben egyszer majd fel szeretne venni, a lényeg az, hogy az ő látásmódjuk, gondolkodásmódjuk értékes ötleteket hozhat, még abban az esetben is, ha nem rendelkeznek a szükséges szakértelemmel. A külső érdekeltek bevonása a közös alkotási folyamatba lehetővé teszi, hogy teljesen új perspektívából közelítse meg a feladatok elvégzésének módját.

• Partnerségek kialakítása az érdekelt felek széles körével: Gyakori dolog, különösen a nagyobb vállalatoknál, hogy a különböző részlegek között nem megfelelő a kommunikáció - ez az úgynevezett "siló hatás". A fogalom entitások között is érthető, például ha egy társadalmi vállalkozás, aki a gasztronómia, a kulináris örökség és az élelmiszeripar területén működik, nem figyeli a legújabb szoftverfejlesztési trendeket. A társadalmi vállalkozások a legtöbb esetben olyan személyeket alkalmaznak, akiknek speciális ismeretei és készségei vannak a gasztronómia, az élelmiszeripar stb. területén. A közös alkotás lehetővé teszi a szervezet számára, hogy teljesen új készségeket vonjon be azáltal, hogy külső szereplőket mozgósít.

Közös tervezés (co-design)

Míg a közös alkotás kifejezés a különböző érdekelt felek (beszállítók, partnerek, ügyfelek, különböző állami szervek és politikai döntéshozók stb.) közötti együttműködési folyamatokra utal, amely többnyire az ötletek és tapasztalatok cseréje és megosztása révén valósul meg, addig a közös tervezés (más néven részvételi tervezés) koncepciója lehetőséget kínál a külső szereplőkkel való alkotásra. A két folyamat közötti fő különbség az, hogy a közös alkotás főként a termék vagy szolgáltatás ötletelési fázisában használatos, amikor új ötletek születnek, míg a közös tervezésnek a termék vagy szolgáltatások tényleges létrehozásában van szerepe.

Hogyan működik a közös tervezési folyamat a való életben?

Amint azt már kifejtettük, a napjainkban létező összetett problémák, amelyek kihívást jelentenek a világunk számára, túlságosan széleskörűek ahhoz, hogy egyetlen tudományág egyetlen szakterülete foglalkozzon velük. Ez az oka annak, hogy a közös tervezés folyamatában számos szereplő vesz részt - beszállítók, partnerek, ügyfelek, különböző állami szervek és politikai döntéshozók stb. A folyamat lehetővé teszi számukra, hogy szembenézzenek az összetett problémákkal, és kidolgozzanak egy "cselekvési tervet", amely szükséges a jelenlegi tapasztalataik javításához, valamint a problémák új és innovatív kezelésének közös megvalósításához.

A közös tervezési folyamat számos szereplő bevonását igényli, ami azt jelenti, hogy általában a kontextusnak megfelelően konkrét szerepeket és felelősségi köröket határoznak meg. Képzeljük el például, hogy együtt dolgozunk egy élelmiszer-szolgáltatóval a hajléktalanok életkörülményeinek javítása érdekében. A közös tervezési megközelítés alkalmazása erre a kihívásra azt jelenti, hogy különböző embereket és szervezeteket kell összehozni annak érdekében, hogy teljes képet kapjanak a lehetőségekről, és közösen alakítsanak ki új megoldásokat. A szereplők e csoportjába tartozhatnak például: hajléktalan emberek (mivel ők az eredeti célcsoport), hajléktalanokkal foglalkozó szakemberek, politikai döntéshozók, kormányzati struktúrák, beszállítók stb. Végső soron a projekt nagyságrendje fogja meghatározni, hogy hány érdekelt fél képviselteti magát, valamint azt, hogy a folyamat mely szakaszában vesznek részt.

A közös tervezési folyamat legfontosabb lépései általában a következők:

• Elköteleződés - Próbáljanak meg tanulni egymástól, és határozzák meg a megoldandó konkrét problémát;
• Megértés - Próbáljon meg a felhasználók igényeire összpontosítani és gyűjtse össze az egyes érdekelt felek legfontosabb ismereteit;
• Ötletelés - Kezdje el alkalmazni a közösen létrehozott tervezési koncepciókat és készítsen prototípusokat;
• Validálás - Ellenőrizze a közösen létrehozott megoldást, vonja be a tesztelésbe a végfelhasználókat;
• A prototípus újragondolása és javítása az előző szakaszban kapott visszajelzések alapján.

Milyen előnyei vannak a hatékony közös tervezési folyamatnak?

Ha egy kihívást a közös tervezési gondolkodásmód irányából közelítünk meg, az segít biztosítani a folyamat hatékonyságát és a megfelelő eredmények elérését. A következő bekezdésekben a közös tervezési folyamat értékteremtésének különböző módjait ismertetjük:

• Lehetővé teszi, hogy minden érintett aktív szereplője legyen a változásnak. A jövőbeli megoldások megtervezése nem korlátozódik az emberek meghatározott csoportjaira, hanem mindenki, beleértve a felhasználókat, ügyfeleket vagy alkalmazottakat, részt vehet benne, így az ő igényeik és tapasztalataik relevánsabbá váltak;

• Segíti összekötni az érintett feleket, és fokozza a szakterületeken átívelő együttműködést;

• Növeli minden érintett motivációját, valamint az innovációra és a változásra való nyitottságot;

• Inkluzívabb és hitelesebb megoldásokhoz vezet;

• Nagy hangsúlyt fektet az újratervezésre és a megvalósításra, ami célzottabb és differenciáltabb termékeket vagy szolgáltatásokat eredményez.

Közös munka (co-working)

A co-working legegyszerűbb megfogalmazása az, amikor különböző szakmai hátterű emberek „semleges” térben gyűlnek össze azzal a céllal, hogy egymástól függetlenül különböző projekteken vagy csoportokban ugyanazon projekteken dolgozzanak. A co-working környezet jelentősen különbözik a hagyományos irodai munkatértől, mivel az itt dolgozók általában nem ugyanannak a szervezetnek a munkavállalói. Egy tipikus co-working tér ugyanazokat a kényelmi szolgáltatásokat kínálja, mint egy hagyományos iroda, vagy még többet is, de jelentős különbség az általa kínált rugalmasság.

Milyen előnyei vannak a co-workingnek?

Számos oka van annak, hogy az emberek inkább egy co-working térben dolgoznak, mint otthon vagy az irodában. Az alábbiakban bővebben ismertetjük, hogy a co-working milyen különböző módon biztosít hozzáadott értéket:

• Növeli a termelékenységet;
• Számos lehetőséget biztosít a kapcsolatépítésre;
• Fokozza a kreativitást és az innovációs folyamatokat;
• Lehetőséget biztosít az együttműködésre;
• Költséghatékony;
• Nagyobb rugalmasságot biztosít.