Esettanulmány

Bergendóc Szociális Szövetkezet^[1]: "Felemelkedés, bukás, újjáélesztés"

A következő esettanulmány Magyarországról származik, ahol a pénzügyi előnyöknek köszönhetően a szociális szövetkezetek^[2] dinamikus fejlődése kimutatható. Ezért ne feledjük, hogy bár az esettanulmány bármilyen szociális vállalkozásra nézve tanulságos lehet, az esettanulmány a szociális szövetkezetekre összpontosít.

A Bergendóc Szociális Szövetkezet 2013-ban 9 alapító taggal és 112 ezer Ft jegyzett tőkével (mely a tagok hozzájárulásából jött össze) kezdte meg működését. A cél egy olyan stabilan és önfenntartóan működő̋ szociális szövetkezet létrehozása volt, mely biztos helyi munkahelyeket teremt, és lehetővé́ teszi a környék gazdasági-társadalmi tevekénységeinek összehangolását. Bergendócia egy fantázianév, mely a meséből született, Pusztaszer, Ópusztaszer és Dóc községek összekapcsolásáról szól. A megalakulást követően a szövetkezet közel 47 M Ft pályázati támogatást nyert a Social Renewal Operational Programme hátrányos helyzetű térségeket támogató projektjéből. A pályázati finanszírozás az alábbi lehetőségeket teremtette meg:

1. 12 fő foglalkoztatása és képzése,
2. helyi termékek feldolgozására alkalmas műhely létrehozása,
3. pihenő és bemutatóhely létrehozása turisták részére,
4. valamint helyben készült termékek népszerűsítése és értékesítése.

A működés első két évében szinte nem keletkeztek piaci bevételek. Erre való törekvések nem is voltak, mintha a kezdeti kitűzött célt, az önfenntartó működés megvalósítását elfelejtették volna. A mindennapi tevékenységek a pályázati finanszírozásból megvalósuló infrastrukturális fejlesztésekre és rendezvényekre (pl. gyerekek számára ingyenes nyári táborok) koncentrálódtak. A szövetkezet működését tehát teljes egészében támogatásokból finanszírozták, valós (nem a pályázati megvalósítást lefedő) pénzügyi tervük nem volt.

Bevételek és ráfordítások alakulása az első 2 üzleti évben:

Kis mértékű piaci bevételük ugyan származott 2015-ben, elsősorban a Levendula ünnep megrendezéséből. A pályázati források kiapadása azonban nyilvánvaló volt, ennek ellenére üzleti terv és ennek részeként pénzügyi terv nem készült. Próbálkoztak még további bevétel teremtő tevékenységekkel: pl. helyi gyógynövényekből (kamilla, csipkebogyó, bodza) készítettek termékeket (tea, szörp, szappan, lekvár), illetve a helyi termelőktől felvásárolt tejből különböző ízesítésű kézműves sajtokat állítottak elő.

Miután nem volt piackutatás, nem mérték fel a lehetséges célcsoportokat és igényeiket, így nem találták meg a megfelelő értékesítési csatornákat sem, melynek következtében a jó kezdeményezések a valós piac elérésének hiányában sorra abbamaradtak. Ugyanakkor nem tárgyiasult eredményként vehetjük figyelembe a létrehozott weboldalt, ahol az érdeklődők olvashattak a projektről és tudásmegosztó felületként működött a szociális szövetkezetről és a falusi turizmusról. E mellett Facebook profilt is létrehoztak.

Elmondható, hogy a szövetkezet nem működött vállalkozásként, hiányzott a vállalkozói attitűd és a pénzügyek menedzselése. A piaci tevékenységekből származó bevételek meg sem közelítették az állandó költségek mértékét, nem csoda tehát, ha 2016-ban már nem tudták megtartani a munkatársakat, hiszen nem tudtak miből bért fizetni. Piaci bevételek és pályázati források hiányában megszűnt a foglalkoztatás és ezzel a helyi termékek előállítása is meghiúsult.

Amint tehát a szövetkezet külső finanszírozása befejeződött, felszínre kerültek a piaci alkalmazkodás problémái: a szervezet nem tudott önállóan működő piaci szereplővé válni. A további működési költségeket már egyáltalán nem tudták finanszírozni, így a Bergendóc Szociális Szövetkezet válságba jutott.

Az esettanulmányból kiderül, hogy a jó célok - gazdasági, szociális, valamint a kulturális és közösségszervező tevékenységek- önmagukban nem elegendőek az eredményességhez, semmilyen szociális vállalkozás nem építheti a finanszírozását csupán a támogatásokra. Miután a szövetkezet nem volt képes kialakítani azokat a tevékenységeket, amelyek a piaci működést biztosíthatták volna, a szervezet a következő 2 évet alig élte túl. Ezáltal a településen betöltött társadalmi, gazdasági és szociokulturális szerepe is megszűnt.

2018-ban sikerült újraéleszteni a szövetkezet működését, köszönhetően a sikeres partneri együttműködéseknek és a piaci igényekre való megfelelésnek. A környező települések önkormányzataival pl. Dóc, Balástya, Pusztaszer, és turisztikai attrakcióival Kiskunsági Nemzeti Park, Ópusztaszeri Történelmi Emlékpark, Csillagösvény Labirintus együtt valósítják meg a különböző rendezvényeket, végzik a közösségépítést és szervezik a meséket, a hagyományokat középpontba állító programokat.

^[1] Esettanulmány, Kis Krisztián (2017), Researchgate: A szociális szövetkezetek szerepe a vidékfejlesztésben.

^[2] A Szociális Szövetkezetekről további információkat találhat a Definíciók utáni oldalon.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ AZ ESETTANULMÁNYOK OLDALON