A SAGA projekt által azonosított esettanulmányok egyike sem számolt be arról, hogy konkrét társadalmi hatásmérési eszközt vagy módszert használt volna. Ennek ellenére több tanulmány is foglalkozik a szociális vállalkozások által elért konkrét hatásokkal. A legtöbb szociális vállalkozás a munkahelyteremtést vagy a szervezetnél dolgozók számára biztosított előnyöket tekinti társadalmi hatásnak, mint például az alábbi szociális vállalkozások:
A szövetkezeti szellemiségnek megfelelően a magyarországi Völgység Szociális Szövetkezet Kincsem tagjai, akik részt vesznek a feldolgozó üzem termelési tevékenységében, rendszeres fizetést kapnak. Ezen túlmenően biztos, rendszeres jövedelemhez jutnak, mivel önfoglalkoztatóként is tevékenykednek. Ugyanakkor a térség gyümölcstermelői az üzem feldolgozási tevékenységén keresztül kiegészítő értékesítési lehetőséghez jutnak. A szövetkezet a gazdasági tevékenységén túlmenően - anyagi lehetőségeinek függvényében és az elsődleges célok elérésének veszélyeztetése nélkül - szociális juttatásokat is nyújt tagjainak, valamint támogatja a tagok kulturális, oktatási, közművelődési és sporttevékenységét.
A magyarországi Fructus Start Tejtermék Szociális Szövetkezet arról számol be, hogy 5-6 olyan embernek teremtett munkát, akik az állami foglalkoztatási rendszerekből kerültek át.
A szintén magyarországi Márokért Szociális Szövetkezet a "FÓKUSZ" pályázat segítségével 5 főt foglalkoztatott három évre. Sajnos a vegyesbolton keresztül keletkezett bevétel ellenére a szövetkezet nem tudott elegendő jövedelmet előteremteni a további foglalkoztatáshoz.
A bolgár Szociális Teaház 16 év feletti fiatalokat foglalkoztat, akiket szakemberek képeznek ki annak érdekében, hogy olyan munkaszokásokat sajátítsanak el, amelyek segítenek nekik abban, hogy a programból való kilépés után versenyképesek legyenek a munkaerőpiacon. Mindegyiküknek személyes mentora van, aki gondoskodik a fiatal személyes fejlődéséről. E tevékenység hatása nyomon követhető a programjukat sikeresen megvalósító, szakmát szerzett fiatalok körében - több mint 50%-uk megtalálja az útját, és teljesen önálló, tisztességes életet él.
A bolgár SunFarm tábor pozitív környezeti hatásról számol be, együttműködik a Bolgár Madárvédelmi Társasággal - szakértőiket használja fel idegenvezetőként és oktatóként -, és együttműködik Stambolovo önkormányzatával a faluban található konténerek tisztításában.
A bolgár Maria´s World alapítvány az étkeztetési szolgáltatásokból származó bevételeket az értelmi fogyatékossággal élők szakképzésére fordítja, és támogatja a nyílt munkaerőpiacon való munkakezdésüket.
Számos példa létezik azonban olyan szociális vállalkozásokról, amelyek egy adott módszert vagy eszközt alkalmaznak a társadalomra gyakorolt hatásuk mérésére. Az eszközök és módszerek kiválasztása alapján ebben a leckében a következő példák tekinthetők relevánsnak:
A Discovering hands (Felfedező kezek) egy társadalmi vállalkozás, amelyet hivatalosan 2012-ben alapított Dr. Frank Hoffmann nőgyógyász. Azzal a problémával szemben kezdett küzdeni, hogy Németországban a 40 és 44 év közötti nők körében a mellrák a leggyakoribb halálozási ok. Látássérült nőket képez ki és vet be, akik magasan fejlett érzékszervi képességeik segítségével képesek felismerni a mellrák korai jeleit. Ezeket az úgynevezett "orvosi tapintásvizsgálókat" (MTE) a fogyatékkal élők számára létrehozott szakképzési központokban képzik ki, és az orvosi rendelőkben végeznek mellvizsgálatokat. A Discovering hands 2012-ben vezette be először a társadalmi hatásról szóló jelentést, amely az ebben a leckében ismertetett GECES-szabványon alapul. A jelentés először a mellrák megelőzésének és felismerésének németországi kontextusát, a szervezet megközelítését és működési módját, a célcsoportokat, a lehetőségeiket, az interakcióikat és a lehetséges bevételi hozzájárulásaikat ismerteti. http://www.discovering-hands.de/start/english-version.html.
A MillRace IT (Egyesült Királyság) fejlett informatikai helyszíni képzést nyújt, és mentális problémákkal küzdő embereket tanít számítógépek felújítására, karbantartására, szervizelésére és építésére. A cél az, hogy hidat képezzenek a foglalkoztatás felé. A MillRace IT határozott környezetvédelmi küldetése, hogy újrahasznosítja a számítógépes berendezéseket, és megakadályozza, hogy azok a hulladéklerakókba kerüljenek. A szervezetek 2005-ben az ebben a leckében ismertetett SROI-módszert alkalmazták. Az ő példájuk azt mutatja, hogy minden egyes befektetett 1 font után évente 7,40 font társadalmi érték keletkezik a társadalom számára a csökkentett egészségügyi költségek, a csökkentett ellátási költségek és a beszedett adók növekedése formájában. Az elemzésben azonban számos egyéb haszon is szerepel, például a mentális betegségből felépülők önbizalmának növekedése, amely nem szerepel az elemzésben. https://socialvalueuk.org/wp-content/uploads/2016/03/MillRace%20IT%20SROI%20case%20study%202005.pdf