Lecke - Mi az a társadalmi vállalkozás?

A szociális vállalkozások meghatározására nem létezik egységes definíció és világszerte számos különböző formában működnek.

Általánosságban elmondható, hogy szociális vállalkozás üzleti eszközöket használ társadalmi küldetés megvalósítására.

Az OECD definíciója szerint a társadalmi vállalkozás: „minden olyan közérdekű magántevékenység, amelyet vállalkozói stratégiával szerveznek meg, de amelynek fő célja nem a profit maximalizálása, hanem bizonyos gazdasági és társadalmi célok elérése, és amely képes innovatív megoldásokat hozni a társadalmi kirekesztés és a munkanélküliség problémáira” (OECD, 1999).

A közelmúltban az Európai Bizottság úgy határozta meg a szociális vállalkozást, mint „a szociális gazdaság olyan szereplőjét, amelynek fő célja a társadalmi hatás kifejtése, nem pedig a tulajdonosok vagy részvényesek profitszerzése. A piac számára vállalkozói és innovatív módon állít elő termékeket és nyújt szolgáltatásokat, nyereségét elsősorban társadalmi célok megvalósítására fordítja, nyílt és felelősségteljes módon irányítja, és az alkalmazottakat, a fogyasztókat és a kereskedelmi tevékenységei által érintett érdekelt feleket vonja be” (A Bizottság közleménye, 2011/682 végleges).

A szociális vállalkozások átfogó, komplex segítésével másfél évtizede foglalkozó nemzetközi szakmai-támogató szervezet, a NESsT – az európai normákat figyelembe véve – a társadalmi vállalkozás kifejezést használva a következő meghatározást adja:

„… a társadalmi vállalkozás olyan tudatosan tervezett vállalkozói tevékenység, mely társadalmi problémák innovatív megoldására jött létre. A társadalmi vállalkozások lehetnek nonprofit szervezetek, melyek üzleti modelleket alkalmaznak alapvető küldetésük eléréséhez, és lehetnek üzleti vállalkozások, melyek üzleti céljuk mellett jelentős társadalmi hatás elérésére törekszenek. Alapelvük az a kettős optimalizálás, mely gazdasági és társadalmi célok összehangolását, egyensúlyban tartását jelenti.”

A definíciók nagy része nonprofitként határozza meg a társadalmi vállalkozásokat. A jog ellenben nem zárja ki a forprofit vállalkozásokat sem, és a nemzetközi tendencia egyértelműen afelé mutat, hogy terjedőben vannak a forprofit társadalmi vállalkozások is (Chhabra, 2015). Jellemző példák erre azok a társadalmi vállalkozások, amelyek tartósan munkanélküli vagy hátrányos helyzetű személyeknek kívánnak segíteni, és ennek érdekében például olyan éttermet működtetnek, amely nemcsak étellel látja el a hátrányos helyzetű embereket, de munkát is ad nekik, és ezáltal bevételhez is juttatja őket.

Európában a szociális gazdaság olyan entitásokat tömörít, mint a szövetkezetek, egyesületek, kölcsönös társaságok és alapítványok. A szociális vállalkozások különböző jogi formákat öltenek tehát Európa országaiban. Ezen formák közé tartoznak a szolidaritási vállalkozások, szövetkezetek vagy korlátolt felelősségű szociális szövetkezetek, kollektív érdekeltségű szövetkezetek. Az európai országokban a szociális vállalkozásokat szabályozó nemzeti törvények, jogi struktúrák és jogszabályok áttekintése alapján elmondható, hogy ezek a törvények közös területei: a szociális vállalkozás meghatározása; eszközallokáció; érdekelt felek és irányítási rendszerek; valamint elszámoltathatóság és felelősség a belső és külső érintettekkel szemben. Az Európai Unió országaiban a nemzeti törvények különböző jogi megoldásokat kínálnak, figyelembe véve az adott ország kulturális- társadalmi sajátosságait.

Különbséget kell még tenni a „valódi” társadalmi vállalkozások és az olyan, alapvetően az üzleti szektorban működő vállalkozások között, amelyeknek a küldetésükben és/vagy fő üzleti céljaik között megjelennek például a fenntarthatósággal, a környezetvédelemmel, a foglalkoztatás bővítésével vagy a szociális ellátások minőségének javításával kapcsolatos gondolatok. Ezek a célok a vállalati társadalmi felelősségvállalás, a CSR (Corporate Social Responsibility) területeihez kapcsolódnak. (Győry, 2010).

Európában a szociális vállalkozások tevékenységi palettája széles skálán mozog. Számos területen tevékenykednek: a szociális szolgáltatásokon, az oktatáson, a lakhatáson, a környezetvédelmen, a kultúra és művészet területén, valamint a turizmuson keresztül további olyan újabb tevékenységekig, mint a megújuló energia, a fair trade és a közlekedés.

További példákat találhat a sikeres társadalmi vállalkozásokra az alábbi linken: ESETTANULMÁNYOK

A társadalmi vállalkozások alapvető ismérve a valódi értékteremtés: a fenntarthatóság érdekében fontos, hogy a társadalmi cél (például megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) mellett valós piaci igények kiszolgálására jöjjenek létre, és minőségi, versenyképes termékeket és szolgáltatásokat kínáljanak.