Lecke

Az utóbbi években a turisztika szektor kiemelt területévé vált a gasztronómia, a helyi élelmiszerek és a kulináris örökség. Ezek a területek még inkább előtérbe kerültek az elnéptelenedett régiókban, az ún. üres Európá-ban, ahol a fejlődési lehetőségek általában sokkal korlátozottabbak, mint Európa más régióiban. Számos európai országot sújt a vidéki elnéptelenedés tendenciája, az ún. „üres” Európa sajátos kihívásokkal küzd:

• Demográfiai jellegű kihívások (elöregedő népesség, elvándorlás a városokba, alacsony születési arány);
• Gazdasági kihívások (magas munkanélküliségi ráta, alacsony aktivitási ráta, az elsődleges szektor magas aránya a GDP-ben);
• Közszolgáltatások hiánya.

Ezért rendkívül fontos, hogy a vállalkozók képesek legyenek azonosítani azokat a turisztikai lehetőségeket, amelyeken keresztül megmutathatják az adott úti cél örökségét, kultúráját és hagyományait. A helyi hagyományok bemutatása és a helyi közösségek bevonása számos lehetőséget kínál a helyi vállalkozók számára; olyan egyedi termékeket, szolgáltatásokat és élményeket fejleszthetnek ki, melyek révén kedvelt úti céllá válhatnak.

Ha az ún. „üres Európában” megfelelően azonosítják a gasztronómiában, a kulináris örökségben, a helyi élelmiszerekben rejlő lehetőségeket, az hatalmas lendületet adhat az adott régió turizmusának, mert:

• Sokakat vonzhat, akik sok pénzt fognak elkölteni a helyi éttermekben, valamint a helyi fesztiválok és kiállítások alkalmával, ami nagymértékben hozzájárul a helyi gazdaság fejlődéshez;
• Sokaknak adnak olyan élvezetes élményt, amely miatt a jövőben is rendszeres résztvevői lesznek a tevékenységeknek és eseményeknek, ezzel egészséges és fenntartható helyi környezetet tudnak biztosítani;
• Interkulturális kapcsolatok jönnek létre, amelyek segítenek az örökség és a helyi hagyományok megőrzésében.

A modul előző leckéiben megismerkedhetett a társadalmi vállalkozás fogalmával és azzal, hogy milyen lépéseket kell megtennie egy vállalkozás létrehozásához a gasztronómia, a kulináris örökség és az élelmiszeripar területén. Ebben a leckében a lehetőségek feltérképezésnek módszertanáról olvashat.

A lehetőségek azonosításának első lépése a helyi vállalkozások és a versenytársak elemzése, azaz annak a feltérképezése, hogy mit csinálnak az Ön területén a többiek. Ez az elemzés fontos ahhoz is, hogy pontosan lássuk az erősségeinket, mely meghatározó lesz ahhoz, hogy hogyan pozícionáljuk vállalkozásunkat az adott területen. A versenytársak kiválasztásánál figyelembe kell venni az elhelyezkedésüket, a szolgáltatási területüket, valamint az általuk kínált termékeket/szolgáltatásokat és tapasztalatokat. A versenytársak elemzését különböző szempontok szerint végezhetjük pl.:

• Kulturális és természeti kontextus - a helyszín természeti és kulturális "vonzereje";
• Termék - milyen minőségűek a kínált termékek/ szolgáltatások/ élmények;
• Ügyfélélmény - a kínált termékek/szolgáltatások/élmények száma és minősége;
• A kommunikáció – milyen a kínált termékek/szolgáltatások/élmények népszerűsítését célzó kommunikáció;
• Sokszínűség - mekkora a kínált termékek /szolgáltatások /élmények száma;
• Területi pozicionálás - mekkora az a terület, ahol a termékeket/szolgáltatásokat/élményeket kínálják;
• Innováció - a kínált termékek/szolgáltatások/élmények által nyújtott innováció mértéke.

Tudjuk, hogy a humán erőforrás olyan fontos tényező, amely kulcsszerepet játszik bármilyen vállalkozás fejlődésében és versenyképességében, különösen a gasztronómia, a kulináris örökség és az élelmiszeripar területén. Ezért a munkavállalók képzése/szakképzése kiemelt szereppel bír mind az adott társadalmi vállalkozás boldogulása és sikeres jövője szempontjából, mind pedig az ágazat versenyképességét meghatározó stratégiák szempontjából. A munkavállalók, a vállalkozók, a magánintézmények, az egyetemek és a közszféra elengedhetetlen szereplők a sikeres és fenntartható ágazathoz.

Olyan képzésre van szükség, amelynek multidiszciplináris és rugalmas, támogatja a vállalkozói készség és a kreativitás fejlesztését, megmutatja azokat a legújabb trendeket, melyeket az adott ágazatba is könnyen át lehet venni.

A hálózatépítés tökéletes módja az új dolgok megtanulásának is, mivel különböző találkozókon, vásárokon, szemináriumokon és kongresszusokon új tudásra tehetünk szert. Ezért annak érdekében, hogy a gasztronómia, a kulináris örökség és az élelmiszer ágazat más társadalmi vállalkozásai között versenyelőnyre tegyünk szert, a következőkre kell figyelnünk:

• A rendelkezésre álló személyzet készség- és képzési igényeinek meghatározása;
• A személyzet előminősítésére vonatkozó éves képzési tervek kidolgozása és elfogadása a tényleges trendekkel való lépéstartás érdekében;
• Együttműködés más érdekelt felekkel a tudás, a technológia és a bevált gyakorlatok átadása érdekében;

Ezen túlmenően a szociális vállalkozói szellem fejlődésének egyik legnagyobb lehetősége, különösen az úgynevezett üres Európa régióiban, a különböző szereplők - mind az állami, mind a magánszereplők - közötti együttműködés előmozdítása. A gasztronómia, a kulináris örökség vagy az élelmiszeripar területén a társadalmi vállalkozások irányítása nem könnyű feladat, és semmiképpen sem egyszemélyes út. Sőt, operatívabb szempontból a társadalmi vállalkozási lehetőségek azonosítása olyan csatornák létrehozását igényli, amelyek lehetővé teszik a közös munkát a regionális értékláncban érintett valamennyi érdekelt fél számára, hogy hozzájáruljanak egy közös cél eléréséhez. Mindezek a szereplők alapvető fontosságúnak tekinthetők a minőségi termékek/szolgáltatások/élmények fejlesztéséhez. Ezért a különböző állami és magánszereplőkkel való együttműködés kialakításakor a következő lépésekre lehet szükség:

• Egyértelmű stratégia és "útiterv" meghatározása az azonos irányba való gondolkodás, a közös és tudatos jövőkép alapján;
• Az érdekek összehangolása az összes résztvevő szereplő között, valamint a célok és az azok elérésére irányuló erőfeszítések összehangolása a közös cél érdekében;
• Olyan eszközök kialakítása és fejlesztése, amelyek lehetővé teszik a különböző szereplők részvételét és a közös elvek megosztását annak érdekében, hogy konszenzus alakuljon ki a lehetőségek kihasználása és az esetlegesen felmerülő konfliktusok megoldása érdekében;
• A helyi és regionális közösség részvételének biztosítása az információk bemutatását, a vitát és a konzultációt lehetővé tevő konkrét eljárások meghatározásával.